Harminc éve készült az első magyar Astra

                                                                                                                                Az Autósélet cikke.

Éppen három évtizeddel ezelőtt, 1992. március 13-án gördült le a Szentgotthárdon gyártott első Opel Astra. Az Autósélet fekete-fehér képeivel emlékezünk vissza az eseményre.

Különleges helyet foglal el a hazai járműgyártás történetében a mintegy kilencezer lelkes nyugat-dunántúli város, tudniillik Szentgotthárdon állt négykerékre a rendszerváltás utáni időszak első honi gyártású személyautója.

Maga az üzem egykor a Rába Vagon- és Gépgyár tulajdona volt, ezzel szált be a magyar fél a General Motors-szal közösen alapított cégbe. Kezdetben egyébként csak motorgyártást tervezett az Opel amerikai anyavállalata, és a magyar kormány kifejezett kérésésre vetődött fel az autógyártás témája az előkészítő tárgyalásokon.

Akkoriban az import gépkocsikat jelentős vám és illeték sújtotta, ebből fakadóan a hazai összeszerelés egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett. Végül a GM elfogadta a magyarok javaslatát, és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írta alá a két fél. 

Majd' két esztendő alatt valósult meg a beruházás, és 1992. március 13-án gördült ki a gyárkapun az első hazai Opel Astra, amit Antall József miniszterelnök vezetett le a szerelősorról az egybegyűlt dolgozók és az országos média képviselői előtt.

A kilencvenes években összesen 85 ezer gépkocsi készült a magyar üzemben, közöttük olyan speciális modellek, mint a hazai rendőrség igényei alapján tervezett járőrautó, illetve a "kupás" Astra, amivel éveken át versenyeztek fiatal tehetségek. 

Szentgotthárdon jelenleg főként motorgyártással, továbbá motorkomponens-gyártással, sebességváltó-gyártással, váltófelújítással és motororsó-javítással foglalkoznak, a gyár - az Opellel együtt - a Stellantis Csoporthoz tartozik.